M.Simon Katalin : Megújulásra várva

 

 

 Üres szobában

Elhaló visszhangok, 

Nyomukban kevélyen

Elterül a csend,

A vakolat fehérsége

Színek orgiáját rejti,

Porlepte sarkokban

Az emlék testtelen.

 

 Jöjj hát, megújulás,

E dermedt világra

Nyiss ablakot!

Szivárvány harsogjon

Az áradó fényben,

S dalnokok torkában

Pendüljön a húr.

Legutóbbi módosítás: 2011.03.02. @ 12:15 :: M.Simon Katalin
Szerző M.Simon Katalin 248 Írás
Alázattal adózom a z írás hatalmának. Számomra az írás nem csak önkifejezés, hanem maga az élet. Szeretem a ritmust, a dallamot, szeretem az életet. M. Simon Katalin