Marthi Anna : Magamsajnáltatása

2011.03.17. Marthi Anna Egyéb 17
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

… mikor lesz ebből próza,

sok szó szinte semmiért,

mert vajon ki mer, aki bátor,

ha visszahúzódni kell, aki

tudja nem fontos, hogy épp

a világ körülötte van, lehet

légüres térben leng, de tudja

magában isten a merengő, és

csitítja halk jajszavát, a sok

bölcsességnek egy a vége:

ha nem szeretnek is fogadd el

magad… és figyelmed éljen.

 

*

 

Figyelem…

a szelet, a vizet, a tüzet,

s mind, a kint kavargó bennem éledőt!

Földre tapasztva talpamat, megyek,

eszek akkor, ha lélek-vendégem eljön,

éhezem, mert élni kell az erő, de érzem,

ha az elemek táncra kelve helyükre érnek,

nem lesz éhség se kívül, se benn…

Legutóbbi módosítás: 2011.03.17. @ 16:30 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak