Számolj,
ha olyan a kedved;
az els? számtól végzeted
elibéd siethet –
mit veszed sorra,
mi nem t?led adott,
amikor kell,
úgyis majd visszaadod,
számolni akkor kell,
de te akkor
hol leszel,
ha végre számon tartanak;
azt hiszed,
bármi a tiéd itt?
És te,
lennél valakié,
amikor mindez szerep,
ha jól játszol,
nem vagy hipokrita;
bejelented vágyaidat,
és learatod
a simogatásokat,
talán dorombolsz,
macskádtól tanulsz,
– szerethetnek,
mert fogad és karmod tudod, mire.
Ha nem lenne szolgaságod,
mit tennél?
Miért képzeled a boldogságot másféle
függ?k díszeként,
ha nincsen ünnep,
a szertartások után vagyunk, anélkül,
hogy megtanultuk volna bármelyiket.
Hol tartottam?
Mennyi volna elég,
hisz bármeddig számolsz,
az egyig se jutsz soha,
aztán már úgy figyelnek rád,
akárha tudnál
bármit is.
Legutóbbi módosítás: 2011.03.29. @ 21:22 :: Petz György