Minden vers búcsúvers –
akár a születés,
rányílás világra:
felejtés kezdete.
Felsírásban öröm:
másiknak a bánat,
s mire tudná: öröm –
már nem is magának.
Minden vers búcsúvers,
mert szól a határról:
ami el?tte volt –
nem az, mi utána.
Fáj olykor a jó is,
ha érzékeny – az fáj,
öröm, hogy még érzel,
egyetemes gazság:
nem volna jobb k?ként:
vetve-olvadozva,
sose tudni végül,
mire is használnak
kristályrácsaiddal
csak-csak alakulgatsz;
ahogyan elkezdted,
a búcsúd is ott van.
Sose búcsú a vers:
mindennek kezdete,
rezeg-vibrál-átmos,
a másik megjelen
benned – aki hitted
magad egyedülnek,
k?léthatárúnak,
elcsendesed?nek.
Legutóbbi módosítás: 2011.03.22. @ 16:40 :: Petz György