torkán akadsz ha elnyelhet a tenger
lerázza vak terhét a föld
visszafelé peregnek
a teremtés lapjai egyednek
fajnak s ahol egy sziget zöld
kérges a föld szíve és megreped
torkán akadsz ha elnyelhet a tenger
kihány egy messzi parton a lelked
nem kell így gyakorol kegyet
ébred az élet-cunami s az árral
amelyben földi vágyad szárnyal
csökött vágyadat partra dobja
alattad inog imádsz s perelsz az éggel
elégedetlen vagy az örök teremtéssel
s közben az Isten kijavítja lopva
————————————–
Kedves Szerz?, bár úgy tagoltad, mintha szonett volna, köszön? viszonyban sincs a szonettel, javallott tehát újra gondolni a tagolást.
Az utolsó két hármas a helyén van, az els? nyolc sornál pedig jelzem újra, amit már sokszor, vagy központozz, vagy úgy tördelj, hogy a soraid értelmesek legyenek, vagy pedig úgy írd a szöveget, hogy indokolt legyen ez a technika.
************************************
egyéni véleményedet köszönöm!
mondd meg kedves ismeretlen, de bölcs számozott Barátom (2), jószándékodat közsönöm!
ma, a posztmodern utám – már MEGBOCSÁSS – értelmesebb az írásom, mint azoké, akik SEMMIT akarnak mondani!
Szándékos: SEMMIT AKARNAK MONDANI, én VALAMIT, ami lélek mélyéb?l jön…
A lélek nem szorul földi fegyelmezésre, sokan értik a nyelvezetemet, akik dicsérik a kötetemet is!
nagyböjti alázatos baráti üdvözlettel
István
________________________
Mindig öröm, ha a szerz?t?l visszajelzés érkezik, köszönöm tehát a leveled.
Hasonló keresztyéni jókívánságokkal:
Kettes
