Óh ha láma lennék lám ma,
elvándorolnék Lhászába.
Vennék ott egy imamalmot,
amit én mormogván hajtok.
Felmálháznám gyapjas lámám,
Tibet fennsíkjára hágván.
Arra vigyáznék én lám ma,
le ne köpjön ez a láma!
Yakvajas teákat innék,
tibeti tanokban hinnék.
Felmennék a Potalába,
málhám cipelné a láma.
Én odafenn lemálháznék,
lámák között nem lármáznék.
Szert tennék egy derék yakra,
nem szokatnám rá konyakra.
Tibet tája elvarázsol,
sokat tanulnék Buddhától.
Bemennék egy kolostorba,
nem várna ott habos torta.
Ám de sokat meditálnék,
lelki békére találnék.
Lám ma reggel felébredek,
Isten veled, kedves Tibet!
