Bonifert Ádám : Néhány mondat az I.Q.-ról

Nyomtatás

Ismerd meg önmagad! — az ókori görögök mondása örökélető jó tanács. A legtöbb ember élénken érdeklődik aziránt, hogy milyen a saját személyisége, vérmérséklete, intelligenciája, melyek a jellemző vonásai, képességei, belső gátjai, komplexusai. Sokan erősen hisznek az efféle vizsgálatoknak, felméréseknek, pedig nincs csalhatatlan módszer e témában sem.

Az intelligencia hányadosának (kvóciensének), vagyis az I.Q.-nak az ismerete, mérése és ennek az életben való elhelyezése sokak számára érdekes. Ezért talán nem árt némi áttekintés a témáról.

Mindenekelőtt el kell oszlatni egy közkeletű félreértést. Az I.Q mérése tesztekkel történik, de ezek a tesztfeladatok nem épülnek semmiféle átfogó tudományos alapelvre és a szakértők között sincs nagyfokú egyetértés e témában. Másrészt azonban nem tagadható, hogy már a múlt század húszas éveitől kezdődően az intelligenciatesztek sikeresek voltak gyakorlati alkalmazásukban, népszerűvé is váltak.

Ez a két állítás látszólag ellentmond egymásnak, pedig valójában kiegészítik egymást. Az alkalmazók nem tudományos kutatásnak tekintik, hanem gyakorlati segédeszköznek, melyet más információkkal jócskán ki kell egészíteni. Ha tehát nem várunk a tesztektől csodás eredményeket, akkor a gyakorlatban segíthetnek.

Milyen a társadalom állapota az I.Q. szempontjából?

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy különböző társadalmi rétegekben mekkora az átlagos I.Q. érték. A társadalmi átlagot a szakemberek 100-ra becsülik.

Az átlagok persze többet is mutatnak. A kutatások szerint   90 – 110 közötti I.Q -val rendelkezik a lakosság 50 % -a,  ez alattival a lakosság 25 % -a, és  e felettivel szintén 25 % -a.

Az átlag felettieket  tovább bontva: 110-120 között 14,5 %, 120-130 között 7 %, 130-140 között 3 %, 140  I.Q. érték felett csupán 0.5 %. Ebből az következhetne. hogy középfokú iskolákba a 115 és e felettiek járnak, az egyetemistáktól pedig 125 körüli érték várható.

Az átlag alattiakat vizsgálva: 80-90 között van a lakosság 14,5 %-a, 70-80 között a 7 %, a többiek pedig ezen érték alatt vannak.

Az értékek nagyságrendje erős szimmetriát mutat „alul és felül”.

Sokszor osztályozzák I.Q. érték alapján az embereket. Egyes szakemberek debiliseknek tekintik az 50-70 I.Q. közöttieket, imbecilliseknek a 25-50 közöttieket és idiótáknak a 25 I.Q. alattiakat. A debilis képes megtanulni hasznos teendőket, és felügyelet alatt intézkedni is tud. Az imbecillisnek intézetben kell élnie, de képes egyszerő személyes szükségleteit ellátni, egyszerő veszélyeket elhárítani. Az idióta semmi e félékre nem képes. (A valóságban a gyengeelméjőség szakmai megállapítása nem az I.Q teszt alapján történik).

Az eddig mért legmagasabb I.Q érték 228, amelyet Marilyn_vos_Savant írónál mértek (már meghalt)

Kik a ma élő nevesebb IQ-rekorderek?  

• Fizikus/mérnök Kim Ung-yong IQ 210   

• Kidobóember Christopher Michael Langan IQ 195 

• Sakk világbajnok Garry Kasparov IQ 190 

• Színész James Woods IQ 180 

• Miniszterelnök Benjamin Netanyahu IQ 180

• Sakk világbajnok Judith Polgar IQ 170 

• Sakk világbajnok Bobby Fischer IQ 167

• Színésznő Sharon Stone IQ 154

Hogyan állapítható meg valaki I.Q. szintje?

Gyakorlati tesztfeladatok segítségével! A tesztek tartalmaznak szöveges és képi, továbbá számolási, logikai grafikai, nyelvi feladatokat. Az egyes feladatok megoldása pontszámokat eredményez, ezek összesítése után a pontszámok átszámítandók I.Q. értékekre! Vannak egyszerű és vannak összetett feladatok.

Néhány példa tesztfeladatokból: (próbáld megoldani, a cikk végén majd megtalálható ellenőrzési céllal a helyes megoldás). Grafikai feladatokat nem tudtam beilleszteni.

1/  Melyik nem férfinév:  TEBÓRR  —  LOVMIS  —  POKYPÁN  —  RATIGM 

2/  Írd be a zárójelbe azt a szót, amely ugyanazt jelenti, mint a zárójelen kívüliek!  mozog  (…)  emberi szerv   

3/  Írd be a hiányzó számot!  17   19  ____  20   15    21    4/  Melyik szó nem illik a többi közé?  hangya  —  pók  —  méh  —  lepke  —  szúnyog 

5/  Melyik az a szó, amellyel mind az első, mind a második zárójelen kívüli  szótag egy-egy értelmes szót alkot?  GYO (…) NA

Érdekességként említhető, hogy intelligenciamérés állatoknál is történik, szintén a számukra összeállított tesztfeladatok alapján. Erre azért van szükség, hogy a vizsgálatok alapján aztán az okos (magas pontszámú) állatokat keresztezik a butákkal. Több generáció elteltével a kiegyenlítődés észrevehető és segíthet a tenyésztési célok elérésében.

Forrás: H.J.Eyseck „Ismerd meg az I.Q.-dat!                                         

Megoldások:

1/  Róbert — Vilmos — Koppány — Margit 

2/  Lép 

3/  16.   (A számok az őket megelőző számból kaphatók meg úgy. hogy  +2-vel kezdve felváltva hozzáadunk, illetve kivonunk az előzőnél eggyel nagyobb számot: +2,  -3,  +4,  -5 lépésekben. Tehát 19—3= 16. 

4/ Pók (8 lába van, a többinek pedig 6) 

5/ PÁR