ââ?¬Å¾Onnan lehet érezni, ha jó egy munka, hogy jó a hangulat a csapatnál, mindenki szívesen teszi a dolgát, és csak úgy repkednek az ötletek.ââ?¬Â
.
.
.
.
http://www.youtube.com/watch?v=u-gnyq6IdSA&feature=related
.
.
.
Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Arcvonásaik alapján anyját, Varró Margitot kun, apját jász származásúnak gondolja. Apja nehéz sorsú kovácsmester volt Kisújszálláson, egy kerékgyártó komájával közös portán. Nagy álmai, tervei voltak, el?bb megvásárolta az egész udvart a m?helynek, majd traktort, csépl?gépet szerzett. Ebben a szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit a költ?. Itt járt elemi iskolába.
A háború után nagyot változott élete: egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, heged?m?vész akart lenni. Menekülés is volt ez számára, mert a család nagyon elszegényedett, apjától elvették a kovácsm?helyt, nagy építkezéseken kereste a család kenyerét. Öccse ipari tanuló lett. A fiatal diák életének második boldog korszaka volt az intézet, tanult, olvasott, s naphosszat gyakoroltak a kastélyban, a hatalmas parkban, kamarazenéltek, el?adásokon szerepeltek, becsvággyal készült a heged?m?vészi pályára. Nyaranta apja mellett dolgozott az építkezéseken, téglát hordott, s kétségbeesetten áztatta-ápolta tönkrement ujjait. Kamaszosan lázadt fel apja ellen, majd az intézet ellen. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, kés?bb mégis fellázadt a zene ellen is: érettségi után felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadémiára, mégis el?bb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy id? után átment a bölcsészkarra. 1954 és 57 között volt egyetemi polgár. De föllázadt az egyetem ellen is, bölcsész tanulmányait nem fejezte be.
“Egészen más a zenei hallás és a verszenei hallás” – mondta Lackfi Jánosnak a 75. születésnapjára készült szubjektív portréban, M. Nagy Richárd Csukás 75 cím? filmjében[1]. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg els? versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal M?vészek Klubjának vezet?je volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó f?szerkeszt?je volt, 1989-t?l 1991-ig szerkeszt?bizottsági tag az Új Id? cím? lapnál.
Az ifjúsági irodalomért nemcsak a könyvkiadásban tevékenykedett, hanem a gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. Alapító szerkeszt?je volt – Kormos Istvánnal – a Kincskeres?nek. Egy ideig a Kölyökmagazin szerkeszt? bizottságának az elnöke, majd a Piros Pont f?szerkeszt?je.
E rövid id?szakok közben szabadfoglalkozású író volt.
Feleségével, Porga Máriával 1975-ben kötöttek házasságot.
Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az elt?nt gyermekkor és az elt?n?ben lév? ifjúság iránt. Kés?bbi verseinek meghatározó vonása a himnikus életszeretet; ép érzékkel, egészséges ösztönökkel veszi birtokába a test és a szellem köznapi értékeit, boldogságát. Ennek az életszeretetnek más hangolású dalai az elmúlással viaskodó versek, a halál figyelmeztetéseire adott költ?i válaszok. Korábbi verseinek er?s zeneiségét érdesebb dallam váltotta fel, s az áhítatot ironikusabb, fölényesebb költ?i szemléletmód.
A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, kés?bb az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban. Csukásnak ett?l kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek f?ként rajz- és bábfilmekb?l ismerhették meg, több ifjúsági regényéb?l pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr cím? játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
.
Csukás István: Sün Balázs
Erd?szélen, erd?széli
tölgy tövében volt egy ház.
Abban lakott hét süntestvér:
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Sün Demeter,
Sün Tihamér
s a legkisebb:
Sün Balázs.
Hogyha jól bevacsoráztak
Sz?k lett nékik az a ház,
S el?fordult ilyenkor,
Hogy kívül rekedt Sün Balázs.
Furakodott, nyomakodott
Morgott, perelt dühöngve
Semmit se ért, mit tehetett,
Lefeküdt a küszöbre.
Telt az id?, múlt az id?
Éjre éj és napra nap
Egyre többször fordult el?,
hogy a házból a legkisebb kimaradt.
“Ebb?l elég! Torkig vagyok!”
kiáltott fel Sün Balázs
“Sokan vagyunk,
s kicsi nékünk ez a ház”
“Éppen ezért én elmegyek
Szerbusz néktek hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”
Miután így elbúcsúzott
Fogta magát, elindult
Lába nyomán
Porzott a vén gyalogút
Így baktatott, így poroszkált
Szomszéd tölgyig meg sem állt
Ottan aztán sürgött, forgott,
Árkot ásott, falat emelt,
Tet?t ácsolt, ajtót szegelt,
És mire a nap leszállt,
Épített egy kalyibát
“Így ni! – mondta – most már
végre kényelmesen alhatok!
Nem tolnak ki
a küszöbre a nagyok!”
Falevélb?l ágyat vetett
Kényelmeset,
belé feküdt s hortyogott
hogy csörögtek
s remegtek az ablakok
Éjféltájban vihar támadt
Hajlítgatta a vén fákat
Fújt a szél nagy zajjal ám
S arra ébredt, hogy zörögnek
A kalyiba ajtaján
“Ki az? – szólt ki fogvacogva –
Ki kopogtat éjnek idején?”
“Mi vagyunk az – szóltak kintr?l
Mi vagyunk a hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”
“Elvitte a szél a házunk,
engedjél be,
ázunk-fázunk idekinn,
csurom víz a kabát rajtunk
és az ing”
“Jól van, jól van
– szólt Sün Balázs –
Jövök már”
S fordult a kulcs, nyílt a zár.
Betódultak mind a hatan
Tele lett a kalyiba
Kérdezte is Sün Tihamér:
“Mondd csak testvér,
nincs csak ez az egy szoba?”
Lefeküdtek, elaludtak
S arra ébredt Sün Balázs:
Újra kicsi lett a ház!
Mert az éjjel ide-oda lök?dve
Kiszorult a küszöbre.
“Ejnye! – mondta fejvakarva –
Mit tehetnék? Megnövök!
S akkor talán nem lesz ágyam,
Nem lesz párnám a küszöb!”
.
Csukás István: Egymillió gyermeket neveltem fel
(részlet)
(…)
Pom Pom harmincéves. Hogyan született meg annak idején?
– Valóban harmincéves a Pom Pom, de csak a film – a könyv körülbelül egy évvel korábbi, 1979-es. A Corvina kiadónál volt egy nagyszer? szerkeszt?n?, Sívó Mari, aki épp külföldr?l jött haza, és ott látta, hogy kezdenek divatba jönni az olyan, húsz-harmincoldalas gyerekkönyvek, amelyek egyetlen mesét tartalmaznak, sok illusztrációval. Nem ismertük még egymást Sajdik Ferivel, úgy hogy külön-külön hívott fel minket, összeültünk, és akkor javasolta, hogy készítsünk egy ilyet itthon is. El?ször csak annyit találtunk ki, hogy a mesének képzelt lényekr?l kellene szólnia – ami persze nem egy új dolog, hisz az állatmeséken belül elég nagy területet foglalnak el a képzelt lényekr?l szóló történetek. Aztán elengedtük a fantáziánkat, ami nagyon jó élmény volt, még csak annyi megkötésünk sem volt, hogy a macska macskára hasonlítson. Fantasztikus lények születtek, alig bírtuk abbahagyni, megcsináltunk egyben vagy huszonhat történetet.
Hogy lett ebb?l rajzfilmsorozat?
– Miután a Corvina csak külföldi könyvekkel foglalkozott, az anyagot a Móra Könyvkiadónak küldtük el, amely azonnal ráharapott. Egy pici akadály volt azért, mi ugyanis úgy képzeltük el, hogy a történetek hetente vagy legalább havonta jelenjenek meg, de a Móra egy szerz?t?l csak évente vagy kétévente adott ki egy könyvet. Sehogy sem tudtunk megegyezni, viszont akkor már megvolt egy pár könyv. Én a Pannónia Filmstúdiónak is dolgoztam akkoriban, Sajdik is csinált már pár rajzfilmet, úgyhogy eszünkbe jutott, miért ne lehetne ebb?l egy rajzfilmsorozat. A Pannóniának tetszett az ötlet, meg is rendelt tizenhárom epizódot, és ott aztán tényleg kitomboltuk magunkat.
Volt a figuráknak valamilyen ihletforrásuk?
– Az els? figuránk, aki aztán állandó f?h?s lett, szegény Gombóc Artúr volt. Róla nem kell különösebben mesélni annak, aki olvasta a Pom Pom-ot, kulcsfigura lett, és mindkett?nk kedvence. ? kicsit önéletrajzi ihletés?, egy olyan lény, aki állandóan küszködik a súlyával: állandóan fogyókúrázik, ugyanakkor az égvilágon semmi mást nem eszik, csak csokoládét. Aztán ott van még a f?szerepl? kislány, aki egyébként önmagában is érdekes, mert a legtöbb gyerekkönyvnek, ifjúsági regénynek fiú a f?h?se, ez valahogy így alakult az irodalomban. A kislányt el?ször Bogyónak hívtuk, de aztán Sajdiknak volt egy keresztlánya vagy valami ilyesféle rokona, akit Picurnak hívtak, végül róla lett elnevezve.
Sajdikkal mennyire volt közös a munka?
– Egyértelm?en közös munka volt, mesélt az író, és mesélt a rajzoló is. Szerencsénk volt, olyan értelemben, hogy Sajdik észjárása nagyon hasonlít az enyémre. Én nagyon gyorsan írok, mert csak akkor ülök neki, amikor már minden megvan a fejemben; Sajdik pedig legalább ennyire gyorsan rajzol. Volt, hogy egy asztal két végén ültünk, úgy dolgoztunk, akkor sokat ugrattuk egymást: a lesb?l támadó ruhaszárító kötél figuráját például azért találtam ki, mert kíváncsi voltam rá, Feri hogyan tudja megrajzolni. Megrajzolta azonnal, a gyerekek meg rögtön megértették.
Ezt honnan tudja? Hogyan mérte le a gyerekek reakcióit?
– Szoktam próbákat csinálni, mindig szívesen mentem – és ha ráérek, most is megyek – gyerekekhez író-olvasó találkozóra. Ez nekem is nagy felüdülés, kicsit fellazul t?le az agyam. Annak idején felolvastam nekik az els? történetet a Pom Pom meséi-b?l, hogy egyáltalán értik-e – persze egyb?l megértették, amin nincs is mit csodálkozni, hisz a gyerekek agya sokkal jobban m?ködik, mint a miénk. A mesét amúgy is úgy szerkesztettem, hogy minden gyerek bele tudja képzelni magát, nem véletlen, hogy az iskolába menet játszódik az egész. A kés?bbiekben is mindig valamilyen valóságos ürügyb?l bomlik ki a történet: tulajdonképpen az is egy logikus helyzet, hogy Gombóc Artúr kövér, nem tud repülni, ezért gyalog, illetve bizonyos járm?veken indul el Afrikába. Persze attól, hogy valami a gyerekek számára is érthet?en van megírva, még nem biztos, hogy m?ködik, ezért kell leellen?rizni: ha felolvasok valamit, és a gyerekek tíz perc múlva már nyüzsögnek, krákognak, akkor ott még van mit csiszolni – ha fél óráig már kibírják, akkor az egy jó történet.
(…)
Azt sosem sajnálta, hogy nem születtek saját gyerekei?
– Helyettük keresztgyerekeim vannak, két fiú meg egy lány, de amúgy is, körülbelül egymillió gyermeket neveltem fel, ha szabad így mondani.
A teljes beszélgetés:
Csukás István: Egymillió gyermeket neveltem fel – az Origo.hu interjúja. 2010. november 29.
.
.
.
.
Pom Pom – Gombóc Artúr a telapó
http://www.youtube.com/watch?v=00pTxL1RUjE&feature=related
.
.
.
.
M?vei
Ady Endre a szlovák irodalomban (1961)
Elmondani adj er?t! (versek, 1962)
El?szó a szerelemhez (versek, 1965
Egy szürke kiscsacsi (meseregény, 1967)
Koromcsillag (versek, 1968)
Mirr-Murr, a kandúr (meseregény, 1969)
Pinty?ke cirkusz, világszám! (meseregény, 1971)
Keménykalap és krumpliorr (ifjúsági regény, 1973)
A téli tücsök meséi (meseregény, 1974)
Ima a vadevez?sökért (versek, 1975)
Egy kiscsacsi története (1975)
Nyár a szigeten (ifjúsági regény, 1975)
Vakáció a halott utcában (ifjúsági regény, 1976)
A felidézett toronyszoba (válogatott versek, 1977)
Hogyan fogtam el Settenked? Tódort? (meseregény, 1978)
Utazás a szempillám mögött (gyermekregény, 1978; színdarab, 1988)
Szegény Gombóc Artúr (meseregény, 1979)
A radírpók (gyermekregény, 1979)
Pet?fi a szlovákoknál (1979)
Süsü, a sárkány (meseregény, 1980)
Festéktüsszent? Hapci Ben? (meseregény, 1980)
Az üres papír elégiája (versek, 1980)
Hogyan lettem filmszínész? (meseregény, 1981)
A bátor Tintanyúl (meseregény, 1981)
Ágacska (színdarabok, 1981) Zeneszerz?: Darvas Ferenc
Madárvéd? Golyókapkodó (meseregény, 1982)
Mintha átvágnánk Tahitin (versek, 1982)
Csicsóka és a moszkítók (ifjúsági regény, 1982)
Civakodó cip?ikrek (meseregény, 1983)
Süsü újabb kalandjai (1983)
Gyalogcsillag (színdarab, 1983)
Oriza-Triznyák (meseregény, 1984)
Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-t?l a Kolosy térig (versek, 1985)
Pom Pom f?z (meseregény, 1985)
A Nagy Ho-ho-ho-horgász (meseregény, 1985)
Az óriástüdej? leveg?fújó (meseregény, 1985)
A legkisebb Ugrifüles (meseregény, 1985)
Mint az ejt?erny?sök (összegy?jtött versek, 1986)
Ã?°rhajó az Orrbolygóról (gyermekregény, 1986)
Lesb?l támadó ruhaszárítókötél (meseregény, 1987)
Kelekótya kandúrok (meseregény, 1987)
A Nagy Ho-ho-ho-horgászverseny (meseregény, 1987)
Órarugógerinc? Felpattanó (meseregény, 1987)
Hapci-rakéta a Hókuszpókusz-szigetekre (meseregény, 1987)
Süsü csapdába esik (meseregény, 1988)
A magányos szamovár (meseregény, 1988)
Kutyánszky Kázmér a versíró kutya (színdarab, 1988)
Vakkancs szétnéz Budapesten (meseregény, 1989)
Metszet az Id?b?l, Szárszó, nyár (versek, 1989)
Tappancs (meseregény, 1989)
Cillancs felfedezi a világot (meseregény, 1989)
Brum Brum Brúnó (meseregény, 1989)
A kelekótya kiskakas (meseregény, 1990)
Kalandozás Bet?országban (meseregény, 1990)
Mesélj Münchhausen (színdarab, 1991)
Bohóc az egész család (színdarab, 1994)
Étellift a pokolba (versek, 1995)
Összegy?jtött versek (összegy?jtött versek, 1996)
Költ?k éhkoppon (összegy?jtött prózai írások, 1996)
Sün Balázs (gyermekversek, 1997)
Az én játékoskönyvem (1998)
Sün és barátai (meseregény, 1998)
Mirr-Murr nyomoz Budapesten (meseregény, 1998)
Süsüke, a sárkánygyerek (meseregény, 1998)
A Nagy Ho-ho-ho-horgász télen (1999)
Süsüke újabb kalandjai (meseregény, 2000)
Csukás István nagy mesekönyve (2001)
A ház?rz? macska (2002)
Tükörbohócok (színdarab, 2002)
A versíró kutya (2003)
Töf-töf elefánt (meseregény, 2004)
Ló az iskolában (2007)
De szép az erd? (2007)
Vidám állatkert (2007)
Te mire gondolsz közben? (versek, 2008)
.
Filmjei
Mirr-Murr (1972) (író)
Kiscsacsi kalandjai (1972) (író)
A labda (1974) (forgatókönyvíró)
Le a cip?vel! (1975) (forgatókönyvíró)
A legkisebb ugrifüles (1976-1977) (író)
Süsü, a sárkány kalandjai (1976-1980) (író)
Plutó és Puck (1978) (forgatókönyvíró)
Keménykalap és krumpliorr (1978) (író)
Vakáció a halott utcában (1979) (író)
Pom Pom meséi (1980-1982) (író)
A nagy ho-ho-ho-horgász (1982-1984) (rendez?)
Sebaj Tóbiás (1983-1985) (forgatókönyvíró)
Kutyánszky Kázmér, a versíró kutya (1987) (író)
Csicsóka és a Moszkítók (1988) (író)
Mese a motorunkról (1989) (író)
Töf-töf elefánt (1991-1994) (forgatókönyvíró)
Süni és barátai (1995)
Filléres irodalom (1996) (operat?r)
Süsüke, a sárkánygyerek (2001)
Nem hunyhat ki a láng (2009) (szerepl?)
Pom-Pom meséi – A szomorú szamovár
http://www.youtube.com/watch?v=Tun23_UPfog
Díjai
Az év legjobb gyermekfilmje hollywoodi nagydíja (1977)
József Attila-díj (1977, 1987)
Ifjúsági díj (1978, 1982)
A M?vészeti Alap irodalmi díja (1984)
Andersen-díj (1984)
Az Év Könyve jutalom (1987)
Déry Tibor-díj (1989, 1995)
MSZOSZ-díj (1990)
SZOT-díj (1990)
A Magyar Alkotóm?vészek Országos Egyesületének Életm?díja (1996)
Tekintet-díj (1997)
Kossuth-díj (1999)
Források
Port.hu Csukás 75
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963 8607 10 6
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9 638157 91 7
MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
Pet?fi Irodalmi Múzeum – Digitális Irodalmi Akadémia; Farkas László: Csukás István életrajza
Küls? hivatkozások
Csukás István profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
Csukás István a PORT.hu-n
Csukás István az Internet Movie Database-ben
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:39 :: H.Pulai Éva
