Marthi Anna : 75

2011.04.30. Marthi Anna Egyéb 0
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nem találom a 75-ös vágányt,

túl sok a vágány

Bp-n keresztül, kasul…

 

 

Szomorú ez a jelen, de mégis megnyugvás, annyi minden voltam már, tán holnapra újabb változás leszek…fuvola dalol fülemben, ez az ami rábírhat valamire, fejezd ki a kifejezhetőt, hátha nem felejtem el. Minden erőm téged hívna – téged is, téged is, igen -, így gyertek velem bárhova: tudom mi a szeretem.

Legutóbbi módosítás: 2011.04.30. @ 10:39 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak