Bakkné Szentesi Csilla : teremtés

*

 

 

halj belém

hogy feltámaszthassalak

hogy csak sejtjeim között

találhasd meg magad

hogy egyszer

nagyobb lehessek nálad

 

legyek bár ismeretlen

ez idegen világnak

 

törpeségem kincs legyen

s ne kín

ne izgasson suta beszéd

ócska rím

ne félszegen keressem hozzád az utat

halj belém

s én újraálmodlak

 

 http://youtu.be/JAQxsV7Ol00

Legutóbbi módosítás: 2011.05.18. @ 17:14 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.