El akarlak hagyni, de ott leszel,
ott akartam hagyni ?t, de itt maradt,
hányan fértek el, nem tudom,
szétfeszít ez a nemes lemondás,
a csukott szemmel nem álmodás.
Nem tudom, mi volna jó,
valami egyszer?, szép nyugtató,
valami er?s, valami bíztató…
Nincs senki, mindenki leszáll,
foglalt helyek sincsenek,
és nincs tele,nincs üres,
nincs fekete és fehér,
csak te,?,ti,?k meg én…
a világ nagy, a közepén
tátongó fekete lyuk van,
mint az út mikor félrevezet,
kanyorgok mély ösvényeimen,
melyeket nem ismerek..
rémít ez a csodálkozás,
ez a szörny? várakozás, öncsitítás,
dúló vadfolyam..
De legyenek dombok hitb?l,
gránitk?b?l a szívek!
S valamit hadd építsek újjá magamban..
———————————————-
Széthullás? Kétségbeesés? Csapongás? Ne gondold, hogy az ?rületnek nincs logikája.
Ülj le szépen, és gondold át ezt újra. Hogy menete, rendje legyen.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.16. @ 11:55 :: Adminguru
