Ma este gyertyát gyújtanék,
ám nincs parázs bennem,
megmártózom emlékedben,
s belefulladok.
Marok szorít,
sebem kifakadt,
kiapadt medence
peremén egyensúlyozom,
hordom az elvesztett anyaság
nem gyógyuló nyomát,
a drága percek terhét,
de rég lehullt már
szobád brokát tapétája.
Legutóbbi módosítás: 2011.05.11. @ 19:45 :: Péter Erika