feszes inakkal itt maraszt
csend idegen vak szigeten
már lépni fáj ha nem vagy a célnál
nem félsz hogy elszakad a cérnám
ahogy a fák a vízre ahogy feláll
a nagyerd? és símogat a pengés
már szinte borotvál lekophat a szakáll
békakurutty harkály dobpergés
aranymálinkó-rigó a sárga mellény
a lombok közé szakad marad
vajon marad ha nem vagy célnál
dagadt lábam sétál fel-s-alá
hiába hiába hiába sétál
a távolság háttal kergeti vonatát
*
hát nem érted sem a napot
sem a csillagokat sem a nehéz takarót
szívdobogó takarodó takarodó takarodó
nézd meg a párnát fejem nyomot hagyott
*
csend-idegen sziget vagyok a létben
s az életedbe a hátadra súly ballaszt
hogy ébredek-e még kétlem
a kór az üres éjben
mint régen de nem épen
feszes inakkal itt maraszt
*
vajon élet az élet éled
vagy jönnek a fagyosszentek
már tudom nem félek
hallom üzentek
*
rés-törött ablak
tétovaságunk
egyszer ráun
függöny-angyalszárnyak
tollfosztás a kés?
tavaszi vihar
arcom ráncait vés?
él? zivatar
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:26 :: Radnai István
