Égb?l kevert napkorongon
b?röd parázsba olvad.
Léket vágott ürességben
– a vér.
Már nem számít a fekete,
a bebalzsamozott kétség
kilakoltatott magából.
Nem akarok látszatod
mögé égni, végs? feledésbe…
Legutóbbi módosítás: 2011.06.07. @ 07:17 :: csontos marta