http://www.youtube.com/watch?v=i8mz9uOvFQA
Csípőjének tánca, vöröslő ajka románca,
szemrevaló ez a lány, üldözi őt ma a vágy.
Felpörög új ritmus, hevesen szól, izgat a rigmus,
forrong, lüktet a bál, mámoros óhaja száll.
Már régóta les engem, bujkálnék a tömegben,
ülnék, mint sete báb, hátha semerre se lát.
Nem vagyok én táncos, kék öltönyöm is csupa ráncos,
jönne felém egyenest, életem élve temesd!
Fényben csillog a színpad, nékem drámai kínpad,
tombol a nézőtér, végzetem, ím, utolér.
Megbabonázott minden, flitteres ördögi ingem,
szégyenem arcomon ég, ostoba-ostoba vég.
Legutóbbi módosítás: 2011.06.09. @ 19:00 :: Gyarmati Gábor