Sonkoly Éva : Még nem írtam le

Sorokat rajzolok…

 

Nem gyűlöllek, már nem.  

Volt idő, míg hitted. 

Messze, múltba nézek  

fut a gondolat… 

száz alakban jössz.  

Sorokat rajzolok, hiába. 

Előttem pár lélek-papír,  

gyűrt semmi-betű.  

Látom mosolyod,   

még nem írtam le  

az utolsó mondatot. 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.06.25. @ 16:24 :: Sonkoly Éva
Szerző Sonkoly Éva 582 Írás
Gyógypedagógiai tanár vagyok. Az Alföldön születtem, Kaposváron élek. Mióta emlékezni tudok az irodalom rajongója vagyok, mesék, regények, versek. Sok évvel ezelőtt egy tanítási szünetben kezdtem valamiféle belső zenére sorokat írni. Eldobtam, de a gondolat, hogy még egyszer megpróbálom, biztosan izgatott, mert azóta vagyok ezen a téren próbálkozó. Sok kedvencem van klasszikusok, napjaink írói. Mégis, Váci Mihálynál aligha érzékelteti számomra más költő a hiányt, sorai emlékeztetnek életem sokszori újrakezdéseire, hitet adnak. "Újra kezdeni mindent e világon, – megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol…"