Z. Farkas Erzsébet : PÜNKÖSDI ÜZENET

Nyomtatás

Napfényt csókolok keresztedre,

vonj sugaradba, ha jő az éj,

fénycsóvaként a sötétségben 

szereteted megőrzöm én.

Látom csuklóid szöges helyét,

a kereszt súlya húzza vállam,

megjártad a kínok hegyét,

hirdeted él az örök remény!

Kelj fel a porból bűnös ember,

lehetsz még gyermeke az Úrnak,

énekek zengjék a szent nevet,

lelkekben a remények gyúlnak.

Királyi gyermek zengi nyelvem,

több vagy nekem, mint az életem,

ez a jövő létünk vigasza,

nem vész el atyánk tanítása.

Pünkösd rózsájában a titok

szirmaiban az égő remény,

gondja, öröme ott virágzik,

légy velünk Urunk mindhalálig!