te is olyan ócska vagy,
mint az a lepedő ott,
a vörösre tárt combok között,
még fejemben a döbbenet,
ami arcodon játszott,
de nem emlékszem belőle másra
csak a combok udvarára, veled
együtt benne voltam én is…
bőrömbe ivódott árulásod szaga
és zsigerig hatolt
Legutóbbi módosítás: 2011.07.24. @ 17:05 :: Fecske Panna
