Tűz duruzsol, szikra pattan,
füst illata száll az éjben,
kósza felhő búsul velem,
megkönnyezi tévedésem…
Csillagos ég, de messze vagy!
Most már tudom, el nem érlek,
pedig nem is nagyon régen
ígértek meg nekem-téged…
Más szellő fúj, másabb szelek
dagasztják a vitorlákat,
kuporgatott kicsi pénzem,
vénségemre viszont látlak?
Rakosgattam, gyűjtögettem,
adó után maradt bérem,
hittem a sok hazug szóban
nagy hiba volt, most már értem.
Akár élek, akár halok,
be vagyok én biztosítva,
csak e nagy pénz, majd odaát
nem tudom, hogy mire futja.
Annak felét, mit fizettem,
egyszer talán visszakapom,
Lucifer sem fűt be érte,
talán kimos, negyven fokon…
Legutóbbi módosítás: 2011.07.23. @ 11:47 :: Murák Tibor
