
Tudod Jolánkám, ez most borzasztó rosszul esett nekem, hogy így szemtől szembe kétségbe vonod a nagy krumplihámozási képességeimet, csak azért, mert én apró krumpli hámozására szakosodtam. Az, hogy a Kálmánnal karöltve, felfokoztátok magatokat, amolyan ellenségeimmé, ha mindenembe ceruzákat döfnének sem fájna jobban. Én nagyon nagy üzemben hámozom a krumplit, szakmabeliek vagyunk, sok-sok tonnányi krumplihéj hever mögöttünk. Csak azért, mert félreértetted márványkőbe vésett krumplihámozási szokásaim létjogosultságát, Kálmánt alattomos irigységgel nem kellett volna -transzformátorhoz hasonlóan-, akárcsak széles vállú, ugri-bugri pomponlány, csapatát sikítva buzdítón, rögvest guillotine alá kívánni engem.
Igazán emlékezhetnél még az egyen kalapos tablóképünkre, amikor szebb világokról álmodtunk, csíkos koordináta rendszerekben. Hát tehetek én arról, hogy a krumplihámozás vált mindkettőnk életrémítőjévé. Ketten, mint a kétfejű puma versengünk, sebhelyes, egykoron teleírt táblák emlékeivel fejünkben. Elráncosodtunk. Kell nekünk ez a verseny? Sem a fél sivatagot, sem egy egész hegyormot nem kérek, csak annyit üzenek a pöttyös szemű Kálmánnak, hogy nyiratkozzon meg rendesen, ahol kopasz a feje ott is! A napernyőmet, meg a Bori tánti futócipőjét, ilyen nagyfülű, vaskalapos megalázás után, postán küldje haza!
Nem kérem a házatokat fájdalomdíjul, mindössze annyit -ha még a köszönésedet szeretnéd hogy viszonozzam-, egy skót szoknyás, szakállas gyökérrel küldj, zongorán is lejátszható virágüzenetbe foglalt, hamvasan bánkódó, sajtos bocsánatkérést a setét gaztettekért, a mai naptól számított első félholdas éjszaka kellős közepén. Most vigyorgó kukába dobom bántalmaimat és az én jó Bélámmal, mint hű madárkája a jégről kiveszünk egy pezsgőt és a mama pohárkészletéből búfelejtőnek megisszuk az utolsó cseppig, még akkor is ha ez a néhány korty a világ minden piros rakétás rénszarvasát
megmenthetné a kihalástól. Amúgy a keszkenőd nincs a helyén, a kalapod is félreáll, a napernyőd meg koszos! Milyen krumplihámozó az ilyen? És még ti fafejűzitek le az én drága, deres harcsabajuszú Bélámat.
Na puszi nektek, várom a megkövető követet!
Legutóbbi módosítás: 2011.08.19. @ 12:28 :: Boér Péter Pál