Mikor már semmiben sem hittem
tenyerére vett s maga mellé
ültetett az Isten,
s láttam a világot
ahogy még él? nem látott,
szemét adta, hogy úgy nézzem.
Nem féltem, egész testemben fájt
az igazsága, – szabad akarat -,
ahogy az emberek embert bántanak.
Túl sokat láttam, és érzem kevés egyetlen lélek,
hogy megváltsa b?neit a világnak.
Hány fiú kell még, hány anya,
mikor jut el hozzájuk Isten szava …
Ne ölj!!
Legutóbbi módosítás: 2011.08.19. @ 18:24 :: Dobó Erzsébet