*
ezeregy éjt kérek én, és a csillagok fényét
szemedben, halk szavad mikor mesélsz
az álmokról, rólad s rólam, veled és velem,
mikor fátylad rám borítod, s meztelen testeddel
testem átfonod, harapásod számon, vérem
s véred ízét, combod fénylő ívét öled körül,
mikor kitárul a gyönyör, és sikolyod tépi szét
az éjszaka csöndjét…
ezeregy est hűvös nyugati szele hozza el
fátylad suhanását, az álmok világát,
ezeregy reggel virradjon fel – veled…
Legutóbbi módosítás: 2011.08.28. @ 16:42 :: Tiszai P Imre