Rózsáink elvirítottak az ablak alatt.
Nézz hát ide, csak a tüske maradt.
De ezt a párnádon hagyom.
Lépteink elhalltak a falak között,
Helyükre most a csend költözött.
Jó társ lesz ?, én csak tudom.
Elszaggatott piros szalag
Ropog még a lábam alatt.
Nevetgélve rajta állok.
Nem hallod, hogy kiabálok?
Kopott sapkás bocsánatok.
Néha átkok, szónoklatok
Maradtak meg végül nekünk.
Feledve, hogy szerethetünk.
És látom, szavaim tévednek.
Múltunk hamuján lépkednek.
Érzem számon körbeleng,
mily ismer?sen cseng…
Íze, a méregnek.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.16. @ 11:48 :: Adminguru
