időkben… kavargó… *
szeretem ahogy visszanézel…
*
…ma ablakomból szemem kémlel
álomutakról integetsz
*
pille könnyen él homokban
lépésnyi a „még” nyomodban
vajon meghagyja-e a holnap
rettegtem mindig
elszállsz messze
madarakkal fellegekbe
átkozom majd hogy távozol
fájt előre
a biztos-vége
utánad megyek a semmi-végre
hát szállj csak Édes messzire
szárnyad leszek egyszer én is
a megbocsájtó messzeségig
kísérlek Anyám
Legutóbbi módosítás: 2011.09.20. @ 10:40 :: Bakkné Szentesi Csilla