Elölr?l kezd?dik újra,
estéim korsó kemények.
Az üvegek koccanása
hiteti velem, hogy élek.
Örömöt kerestem – loptam,
mellém a vágy félve ül le.
A n?k kacagása olyan,
mint a múlás csengetty?je.
Párolgó nyári éjszaka…
?sz lett, kabátban kell járni.
Élve lehetetlen ebb?l a
szerelemb?l disszidálni.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:57 :: Csillag Tamás