?szbe néz felh? az égen,
rozsdás levélpikkelyével
fáradt hársam integet:
nyárid? Isten veled!
– szórendileg nincs rendben ez a versszak —-
– a második sortól hiába a szép szavak, csak túlírt képzavar –
Porba rajzol szél az úton,
a meleg nap már csak álom,
összehúzza köpenyét,
didereg, sárgul a rét.
– igazán sokat nem mond ez a versszak – azért hogy „sokasodjon” a bet? nem szabad csakúgy „valamit” írni —
Én is sálba burkolózom,
fejem felett csüng az alkony
ólmos szürke fellege,
ködök érkeznek vele.
– ez majdnem megállná önmagában – is – a helyét — viszont a vége befejezetlen – „félig készen” csak egy ceruzarajz, egy skicc —
(de lelkem mosollyal tele)
– kedves gondolat, de ide is csak azt írhatom, amit a második versszakhoz — azért hogy „sokasodjon” a bet? nem szabad csakúgy „valamit” írni —
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:04 :: Havas Éva