Fotó: Fotóház – Kyrie
(…első gondolat.)
Isten titka, hányszor éltem én itt, s hogy ember voltam-e, állat vagy növény. Talán csak egy szépen megfeneklett gondolat lehettem igaz szerelmeseknek féltő tekintetén. Nem kutatom már a múltam, mindegy, mi jót adott az ég. Ha végzetem majd felfedi előttem sorsom lényegét, én újra elkezdődöm, és addig járok itt, míg letisztult büszkeségtől duzzadón magamra nem veszem a lét szentségeit. Hiszem, hogy az utolsó nagy halálba mártva, tudattal itatódnak át e földi kételyek.
Előbb jő a gondolat, szolga csak a tett.
Nincs e Földön semmi más, mely a szerelem előtt teremtetett.
Legutóbbi módosítás: 2011.09.19. @ 14:36 :: Kőmüves Klára
