Pontosan betájolva
önmagad fészkébe
puhán
a várakozás hétköznapjai
rombolják agyad
cifra sejtjeit,
míg kívül
a világ
óriás körhintája
forog tovább
nélküled,
magányos
madár vagy:
azt hiszed,
a harc az éltet?,
a falat kenyér,
mit más szájától
orzol el,
a biztonság,
amit kívánsz
ábrándjaidban
él tovább,
magad vagy,
gyáva is,
az els? szél
elsodor,
félsz,
nem tudod,
marad-e még hited
megkapaszkodni
a fészek peremén,
ha jön a tél …
Legutóbbi módosítás: 2011.09.18. @ 19:57 :: Maka Csilla