Palya Bea után…
Dolga végezetlen
az este.
Titkot szór szavak belseje,
külcsín-magányban fészkel
az ellopott fáklyaláng,
lobbantja
szemérmes istenek
szívét.
Ránehezedik az utca prémes
puhasága,
meztelen léptekkel
felfedezhető
sosem álmodott, határon túli.
Lehajol a bú,
rásegít, simogatja
a valóságot.
Romlatlan kétségeket szeletel
a félsz.
Közben angyalok
mosolyba csomagolják
a szerelmet,
nekünk.
Legutóbbi módosítás: 2011.09.03. @ 14:25 :: Marthi Anna