Rosmann László : Hova lett

Nyomtatás

Búcsúzik végleg, tovaszáll a nyár,

mint álmosan sárguló kertekb?l

az apró kis rozsdafarkú madár,

kit a langymeleg délvidék vár,

kólikásan kiles felh? rejtekb?l,

bámul a nap, vár, alacsonyan jár.

Már bánkódva, alélva néz a rét,

minden zöldjét ajándékba adja,

megtörli harmatkönny szemét,

végittas, billeg?, táncoló lepkét

hordoz árvalányhajas kalapja,

szeptember ím letette névjegyét.

Másképpen, tarló fel?l fú a szél,

lengeti, fésüli a vetkez? ágakat,

halmokban áll a bronzveres levél,

mint évszakváltó zizzen? szegély,

magába zárja az elmúlt vágyakat,

alant búvó tücsök utolsót zenél.

Hova lett a nyár? Tán beköltözött

almába, fába, karcsú galagonyába,

esetleg üres csutkaszárnak öltözött,

úgy próbál szökni kopár kórók  között,

nincs meg már szivárvány szoknyája,

felfeslett a futó ?szi felh?k fölött.