Böröczki Mihály - Mityka : Versidő

Mikor a semmi semminek se látszik,

mikor a hiány hiánya hiányzik,

mikor hívatlan nyit ajtót a másik,

mikor a sarud talpig bőrig vásik,

mikor a neved pár betű jelenti,

mikor előre is tudsz visszamenni,

mikor a nappal ágyat bont az éjjel,

mikor az össze egy a szerte-széjjel,

mikor a fák a dűlőutak mellett

esetlen zöldre föstik a szerelmet,

mikor a gyönyör vajúdik keservet,

valahol akkor nemződnek a versek.

 

Legutóbbi módosítás: 2011.10.20. @ 09:40 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.