Csillag Endre : Bordal

Nedűt csókolunk ódon kupából,

 

 

Ma elszáll a bánat, elszáll a bú,

Ma víg órák jönnek, derül az ég,

Fáradtság elhagy, az ólomlábú,

Kedvem örömtáncra perdül ma még.

 

Mulatunk, barátom, száll az idő,

Nedűt csókolunk ódon kupából,

Arra, ki köztünk a bortól kidől,

Bacchus ébresztő danával rászól:

 

Ébredj, borlovag, rád asszonyod vár,

Csendüljön össze, telve jó borral

A pince mélyén a búcsúpohár!

Merthogy az asszonynép bosszút forral.

 

Nem tűrheti ő, hogy ellene vét,

Ki áhítattal, asszonyt feledve,

Egyedül issza a hegynek levét,

Lesz is majd otthon bánatos kedve.

 

Vidd hát a táncba a nődet lovag!

Pihegő szomját enyhítse édes,

Puttonyos borral, s hogy hódoló vagy,

 

Tudasd, ki borra, s hölgyekre éhes!

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.10.22. @ 10:30 :: Csillag Endre
Szerző Csillag Endre 202 Írás
Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.