egymásnak feszülnek tekintetek
villám híján könnyekkel csatázunk
s míg bevarrt szánkból a nyál csorog
addig szíveket koncolnak bordák
***
torkodra tettem a hangom
és taposom léted míg lehet
tegnap felmondott az ?rangyalom
– nekem most már mindent lehet
***
kaptam ma már t?led mindent
nem vagyok jó
csalódtam benned
alkalmatlan vagy
csakis miattad
– ma már többet nem veszem fel
***
rám se nézel
– így próbálsz megölni
mire fel ez a nemszembe-szegülés?
talán könnyebb neked
a hátam mögött férfivá válnod
***
fej a fejnek
test a testnek
ész a szívnek
(ör)ököl(t) harcaink
retusálják a ki(nem)mondott
szavakat
***
kristálypohárral
koccintunk
– er?b?l
Legutóbbi módosítás: 2011.10.29. @ 13:31 :: Jagos István Róbert