Azt gondolom rólad, hogy kimért vagy, velős beszédű
és mély. Rövidre zárod a mondatokat, de aztán ajkaid
helyett a tekinteted tovább beszél. Mintha svédgyufaszálat
hordoznának pillantásaid – lángodra kapható vagyok.
Gyulladok, hevülök, égek, mondhatnám, lehetnék
a felületed, akivel egy különös kölcsönhatásban
tökéletesedhetne értelmed vagy tökéletesedne az enyém;
Ha még egyszer úgy nézel felém, én rögtön beléd olvadok.
Férfi vagy. Valami kialakultnak vélt különc darab, de te
éppen annyira vagy formálható, amennyire minden anyag.
Figyelek rád, ha már azért jöttél, hogy dolgom legyen veled,
amíg valami felsőbbrendű hatalom eldönti, hogy ez az
utolsó mártír szerep vagy csak egy égi prospektus, mit
a nagy szekérről egy őszi szél lopott nekem, hogy tudjam,
az igazi férfiak még hátra vannak, de mindenképpen…
…dolguk lesz velem.
Legutóbbi módosítás: 2011.10.07. @ 16:46 :: Kőmüves Klára