Közel vagy Te hozzám,
tőlem mégis távol,
öregvő szívemben
minden szavad táncol.
Nem tudtál Te látni
lecsukott szemekkel,
nem tudtál szeretni,
néma szerelemmel.
Nem tudtad kivárni,
ékes kalitkádban,
hogy a szívünk együtt
dobolhasson bátran…
Leveszem lakatját
szíved börtönének,
Buksifejem nékem,
én elengednélek.
Csak érted kél holnap,
a derengő hajnal,
szálljál el szabadon,
vidám fecske rajjal!
Szálljál el szabadon,
boldogságod leljed
és ne könnyezz értem,
csak, ha eltemettek…
