Egri napfelkelte (saját fotó)
Valahová mindig
rohannék, utaznék,
amerre egyenlően
oszlik fény és árnyék,
a napkelték bíbora
idővel megfakul,
s a dolgok szokott rendje
lesz majd újra az úr,
s mire föleszmélek,
sötétben vagyok,
pedig csomagolok,
készülődöm folyton,
de bárhova is megyek,
önmagam semmiképp
nem hagyhatom otthon.
Legutóbbi módosítás: 2011.10.01. @ 06:57 :: Péter Erika