XVIII.
Nincs túl közel az az orgonás, istenes Pista megizzadt rendesen, mire a feldíszített kerékpárral hazaért. Annak a rengeteg virágnak nagy részét Jucika kiviszi a Profi bolt melletti kis piacra, ami persze nem igazi piac, – mert az is van azon a negyven-ezres lakótelepen – az csak olyan hirtelen piac, olyan szükség piac, ahol a maguk fajta igazán kis termel? és nem keresked? (miért a kistermel? nem lehet keresked????, amikor eladja a termékét, akkor kereskedik vele) próbálja a járda szélre pakolva és folyton a közterületeseket kutatva eladni motyókáját. Öten, hatan is össze szoktak ott ver?dni, nem rossz hely az, nagy ott a forgalom, gyorsan el is lehet t?nni a kék ruhások el?l. Zöldséget, gyümölcsöt többen is árulnak, van itt tésztás is, egy bácsika a zacskózott bab és dió fölött mindenkit felvilágosít, hogy házi pálinkája is akad, egy nagyon öreg néni meg kacatokat árul, fél pár cip?, csorba porcelán bögre, régi Új Tükör cím? újság, féllábú baba, siófoki szuvenír, mátrai fokos, porcelán levesestál kelleti magát a leterített viaszosvászon terít?n. Ide hordja Jucika, ami otthon megterem, meg azt is, amit a nyírségb?l hoznak a rokonok, meg azt is, ami máshol terem meg. Tavaly el sem ért idáig a barackkal, már a biciklir?l elkelt a gyümölcs, és még megrendeléseket is kaptak, úgyhogy nem kellett átbiciklizni a lakótelepre, tulajdonképpen házhoz mentek a vev?k. Az orgona kisebb része ezúttal otthon maradt, mert jönnek a lányaik haza. (gondolom egyértelm?, hogy mi a bajom a fenti szöveggel!)
Anyja temetése után kilenc hónappal jött világra istenes Pista fia. Mármint Pista anyját temették. Istenes Pista büszke volt nagyon, hogy a két lány után végre gyerek is van a családban, de bárhogyan is kapacitálták a kollégák, ismer?sök, Pista torkán ennek örömére sem ment le egy korty pezsg? sem, csak az a kölyök nev????, annak is a szamócás változata, amit megt?rt a szájában. Elment a templomba is, hálát adott az úrnak, akkor kénytelen volt a vasárnapi istentiszteletre a lányait is elvinni, mert nem volt kire hagyni ?ket, a nagyobbik az unta rendesen, ásítozott, a vége felé el is bóbiskolt, de a kisebb tátott szájjal hallgatta végig a beszédet, az énekeket is, néhány év múlva meg közölte a kicsi, hogy ? inkább a Szent Annába menne, nem ebbe a kicsi telepibe, mert amott látta, hogy milyen szép minden, mikor ott voltak az iskolával, és Krisztus is látható, nem csak beszélnek róla. Azután eltelt még néhány év, és a kisebb lány már szerelmes is volt az Ember Fiába, a nagyobb az bulizott, minden nap más fiú kísérte haza, a gyerek meg, hiába kapott meg mindent, egyre nehezebben tartották: csavargott, iskola mellé járt. Feln?ttek gyorsan, a két lány kirepült, jó messzire, mert Rómáig meg sem álltak. A nagyobb lány bárokban táncol, meg az Isten se tudja mit csinál még, a kicsi pedig eljegyezte magát az imént említett fiával és zárdában él, id?s, beteg rendtársait ápolja. A fiú id?nként z?rös ügyekbe keveredik, elt?nik néhány hónapra, olyankor az anyja azt mondja a rokonoknak, ismer?söknek, hogy a gyerek Pesten dolgozik. Ha mégis elcsípik, mármint a rend?rök, akkor tovább dolgozik. Olyankor a két nagyszül? tartja el a három unokát és menyüket, aki szintén nem dolgozott még a nyolcadik elvégzése óta. Id?nként takarít valamelyik új gazdag házban, de megkötni magát sehol sem tudta. Ha valahol nem saját kívánalma szerint szólnak hozzá, máris leteszi a lantot, s indul haza, hiszen kap elég segélyt a három gyerek után ahhoz, hogy megéljenek.
Jön haza a két lány, nehezen sikerült összehozni a családi találkozót, a fiú megint oda van, a zárdából nehezen és csak rövid id?re engedik haza a lányt, a nagyobb mondjuk akkor jön, amikor akar, süti a süteményeket Jucika már három napja, úgy kell azokat csinálni, hogy a három unokának is jusson addig is. Azután tyúkot is vágtak, Pista kerített egy kisebb hízót is, abból ami nem fogy el, megy a fagyóba. Megszedte Pista az orgonát is rendesen, kidíszítette a kaput, az ajtót, jutott a házba bel?le b?ven, minden szobába, de még a konyhában is illatozik egy óriási csokor. A többit Jucika még a délel?tt eladta a piacon. Délután krumplit pucolnak, csendesen f? a tyúkhúsleves, Pista húst paníroz. A gyerekek már izgulnak, de persze a feln?ttek is. Hideg a májusi este, begyújtanak a kályhába, illatoznak az orgonák mindenfelé a házban. Pista mosolyogva alszik el, álmában el?bb gyerekei arcát formázza a sirályok felh?je, azután megint Jézusnak állnak össze. Reggel is békésen mosolyog, Jucika rázza, zokog, nem bántotta Istenes Pista arcát a halál.
Kedves Szerz?!
Gondolom a kipirosított szövegen érted, hogy mi bajom. A többir?l. Mit szerettél volna átadni?
A szöveg elejének mi köze a második részéhez? Egy novella zanzát láthattunk, ami nincs se kigondolva, se megírva, ennél azért több kell a f?oldalra. Tisztelj meg vele bennünket!
Hatos
Legutóbbi módosítás: 2011.10.10. @ 09:52 :: Pogány Gábor
