Seres László : Gazdagon, kifosztottan

2011.10.07. Seres László vegyes 14
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Kép: Franz Marc

 

 

Gyérülő örömök,

 gyarapodó évek,

sokukat szétszórtam,

kevésre vigyáztam,

kit szerettem, megcsalt,

ki hű volt megcsaltam,

gazdag-szegényen,

kifosztottan,

halálraváltan.

 

Ma eldobott csikk

keserű íze mind

a számban.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.10.07. @ 13:52 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.