Mozdulatlan minden,
fényesre dörgölöm a
téli éjszakák tükreit.
Az eleven húsúak
ólomszárnyú álmokat
csörgetnek – egy se repül.
Szokatlan-mély ma a csend,
csak a fák csigolyáit hallani:
katonasorban állnak,
ívlámpák fojtó-sárga fényében.
Legutóbbi módosítás: 2011.11.04. @ 07:21 :: Csillag Tamás