Tudom, nem lehet.
Mégis nap, mint nap
mire vágyom,
nyugodni nem hagy.
Te másé vagy.
Vastag acél a kötelék
mely egy másik
asszonyhoz f?z:
a valóság.
Csúfosan kacagva
bel?lem gúnyt ?z.
Mondd, mit tehetek,
hogy akard nagyon
az érintésem?
Reménytelen keresem
a békességem.
A gyámoltalan érzés,
elhalt embrióként
mérgezi
semmibe vesz?
szép szerelmem.
Legutóbbi módosítás: 2011.11.22. @ 14:53 :: Maretics Erika