Fürtökben lógnak az akácvirágok,
Megkövült, öreg fákról.
Nemcsak lilák, égbetekint?k,
Ruhájukkal tüzijátszók!
Nehéz súlyukban,
a kék csillámlik vissza,
éppen. A másik piros!
Szép itt a fa alatt!
Szök?kútak el?tt,
selymek a levelek,
mereng?k és buják,
vásott rét-tekerg?k.