Gondolat kísér a hajnal
kongó setétjében,
most hogy a remény a
fény kapujában integet,
érkeztének módját nem tudom.
Félelem fog el annak
hiányától és közelségét?l is.
Integet, szemembe néz, tekintetében
elvesznek lelkem porcikái.
A kapu túl sz?k ahhoz,
hogy a remény meghozhassa gyümölcsét.
Gyümölcse annak a mézédes fájdalom:
a Szerelem
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:57 :: Bubenkó Tamás Mátyás