Rebegj imát, engesztelőt,
S kedves láncait levetve,
Végre végleg engedd el őt!
S kedves láncait levetve,
Végre végleg engedd el őt!
Menj, törött tölgyön találjon
Makkot mókusod!
Lódulj, kihűlt vulkán
Kráterében csiholj tüzet!
Eredj, sírd tele a könnyek
Kiszáradt, sós tavát!
De vigyázz!
A hideg HoldÖled öblébe ül,
S megejt!
Komor kövek közt kóborolj,
Miket mohó moha
Végleg belep,
Lábaddal együtt!
Ne költs, ne kelts!
Helyette mondj végre valamit,
Ne álomképek közt révedezz,
Rebegj imát, engesztelőt,
S kedves láncait levetve,
Végre végleg engedd el őt!
Legutóbbi módosítás: 2011.12.04. @ 13:33 :: Csillag Endre