(Lázadók)
Fagyos csend motoz.
Nem hagyhatom,
hogy diszharmóniába
boruljon mi él és mozog,
jön a vihar,
az eső majd elmossa
belenyugvásodat.
Felgyújtod a házamat,
a tető lángvörös
hajába borzol a szél;
mentsd meg, ami még menthető,
legalább mi gyújtsuk föl az erdőt,
de hisz minden odalett,
mégis lázong a szív;
lüktet a vér ereinkben,
gátlástalan a szándék,
hogy átlásd,
így születtünk.
Legutóbbi módosítás: 2011.12.05. @ 09:46 :: Horváth Nóra