csak rátenném kezem
egy kispárnára
gubbasztó felehold-képe
bámul fentr?l
magamból csak jót mutatnék
benned rosszamat megszeretem
hányféle smile fér el
arcunkon
mikor rezeg úgy egy ránc
hogy legszentebb orgiánk
ha egymásra nézünk
és most nem könnyekre gondolok
amikor nem ?rület jel szemem
csak egészen apró-finom
mimika formál meg
arcvonásaink nem rejtjelek
lopva felejtem rajtad szemem
mert nincs annyi vers mi felérne
az élménnyel
amikor arcod tükrébe veszek
tán sosemvolt élet
mit a szerelem ki nem éget
Legutóbbi módosítás: 2011.12.13. @ 22:40 :: Marthi Anna