Amikor csupasz voltam,
úgy zúgott át rajtam a világ,
észre se vett, nem is voltam.
Öltözni kezdtem, páncélos
gyanakvás, háj, félszegség rajtam –
nem lettem: szívem acélos.
Páncél és mezítelenség
tönkreteszi még a csontot is,
együttélnem képtelenség –
megvan a feladat végre:
látsszam – képtelennek kell lennem –
el?hívódni, ha néznek.
Legutóbbi módosítás: 2011.12.02. @ 18:26 :: Petz György