a gondolatot markolom
(Marthi Anna egy szavára rezonálva)
(Marthi Anna egy szavára rezonálva)
szóleped?kön h?l? kézzel
a gondolatot markolom
álmatlanul ájulok hiányodon
amikor késve kisiklik az éjjel
lábam olykor ablakon kívül végel
a fal mer? felfestett oltalom
s felfeslett a vágy kiolthatom
miel?tt bel?lem a minden ég el
most mintha hóvihar után befútt
puszta lenne odakint a csillagmez?
csorbaszél? álmokat legel?
gyomszegély? hervadt tejút
amelyen jön öles léptekkel a távozó
s távolt tart elgáncsol minden hírhozót
Legutóbbi módosítás: 2011.12.11. @ 16:19 :: Radnai István
