Rosmann László : Alul

Nyomtatás

Sötét sarok, himl?s házfalak,

mállik a korompír,

kegyes nyomor-

üres gyomor,

haskorgás

nem korompér,

köpköd krákogva két alak;

Nincs szép szó, csak lincs,

megtermett strici

luvnyát taszigál-

ver? köd szitál,

vizes kockak?,

fáradt csikkszed?,

hitványult sors, létbilincs;

Kikötött, kósza kábelek

éjt hintáznak,

mocskos t?zhely-

kócos f?fej,

járkáló rongy,

részeg sormintázat,

koldus álmában mágnássá mered;

Savként maró szegénylét

csendet csipkéz,

pár patkány

csótányt traktál-

a türelemraktár

nyomort intéz,

l?rében oldódik a nehézség.