Seres László : Új év

2011.12.29. Seres László Vers 20
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Új év szépsége kísért

és sarkal szüntelen,

ahogy elképzelem

a még

meg se születőt,

bár hajnalom, delem

elmúlt felettem

s az alkony közelít,

mégis várom őt

s hiszem,

ha fogytán is a lencse

s a virsli rövidebb

-vele eszem-

nem lesz válogatós.

Tréfát se űz velem,

hogy kitagad

mielőtt befogadnám.

 

Belső békét nem szülhet szerencse.

Nevemre veszem.

ő

Megőszültem,

vállamon sok év tornyosul már,

hogy mindent felülről lássak.

Szívemben hit a jobb lét záloga,

többet veszítenék, ha félnék.

Aggódó lelkem

bajánál jobban ver meg minden év,

ami jön még, ha csak kesergek.

 

Már a megszületésénél…

 

Legutóbbi módosítás: 2011.12.29. @ 20:22 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.