Ne keresd kívül, fordulj vissza tenmagadhoz, az ember bensejében lakik az igazság. Ha pedig azt látnád, hogy saját természeted is változik, akkor emelkedj tenmagad fölé. (39, 72)
Noli foras ire, in te ipsum redi; in interiore homine habitat veritas; et si tuam naturam mutabilem inveneris, transcende et te ipsum.(Ford.: Nyíri Tamás) KÉP: Sandro Botticelli – Szent Ágoston
Noli foras ire, in te ipsum redi; in interiore homine habitat veritas; et si tuam naturam mutabilem inveneris, transcende et te ipsum.(Ford.: Nyíri Tamás) KÉP: Sandro Botticelli – Szent Ágoston
Noli foras ire, in te ipsum redi
Mér’ mennék kifelé, térnék hát magamba –
ezt fogom mondani, amikor elhagytam
ifjúságom vétkét’, sok förtelmességét,
b?nhöz már gyöngülten, nézem, mit tehetnék
lelki üdvömért. De honnan is tudhatnám,
e pillanat mikor, mi módon fog jönni,
sok szépség, öröm hogy’ fog kikopni, d?lni,
mint maradok magam, és amit örültem,
egy fejrázással majd hogy’ hullik semmibe.
Mi lesz, ha az emlék éles lesz vagy szépít,
amit egykor éltem, nem akar elt?nni,
körbe, ha ránculom, akkor is a részem,
rabja leszek akkor, ki már nem is nézek.
Legutóbbi módosítás: 2012.01.18. @ 20:44 :: Petz György